Jurij Gagarin földkörüli pályán Esti Hírlap 1961. - Jelenlegi ára: 10 900 Ft

Jurij Gagarin földkörüli utazása 1961-ből teljes Esti Hírlap (akkor megjelent) újság teljes hiánytalan, szakadás nélküli példánya.
1961. április 12. | Jurij Gagarin a Vosztok– 1 űrhajóval megkerüli a Földet
Szerző:  Tarján M. Tamás
1961. április 12-én kerülte meg a Földet Vosztok– 1 típusú űrhajójával Jurij Gagarin szovjet kozmonauta, az első emberi lény, aki kilépett a világűrbe, sikeres útjával pedig a Szovjetunió hatalmas győzelmet aratott az Egyesült Államokkal vívott technikai „ háborúban”.
A szovjet és amerikai űrprogram technikai alapjai még a világháborús Németországban születtek meg: A német tudósok (Walter Dornberger, Wernher von Braun) már a harmincas évek elejétől kezdve folyékony üzemanyaggal működő rakéták kifejlesztésén munkálkodtak, melyek jóval nagyobb távolságból voltak bevethetők, és sokkal nagyobb pusztítást tudtak végrehajtani. A tervek a V– 2 rakétákban, Hitler egyik „ csodafegyverében” realizálódtak, mely a második világháború befejező szakaszában, 1944 nyarától kezdve hatalmas rombolást hajtott végre Angliában.
Miután a szövetségesek legyőzték a náci Németországot, a vesztes által felhalmozott technikai tudást és a fejlesztéseken dolgozó tudósokat felosztották maguk között, a megszerzett információkat pedig, egymással is rivalizálva, a világűr meghódítására használták fel. Így került az amerikai projekt élére Wernher von Braun, Sztálin pedig a GULAG-ot is megjárt Szergej Pavlovics Koroljovot küldte a szovjet megszállási övezetbe kerülő Peenemünde haditámaszpontra, ahol számos kikísérletezés alatt álló fegyvert talált a Vörös Hadsereg.
Az űrverseny elődje egy rakétaprogram volt, mely során mindkét állam a hatótávolság és pusztítás növelésére helyezte a hangsúlyt, miközben a tudósok új, nagyobb pusztító erejű bombák kifejlesztésén dolgoztak, az Egyesült Államokban például a magyar származású Szilárd Leó vezetésével (hidrogénbomba, kobaltbomba terve). Az 1957-es Geofizikai Év során fogalmazódott meg nyugaton az az elképzelés, hogy Föld körüli pályára állítsanak egy műholdat, amit Koroljov és csapata pár hónap alatt megvalósított, a Szputnyik– 1 1957. októberi fellövésével. Egy hónappal később a szovjet tudósok újabb győzelmet arattak, amikor – Lajka kutya személyében – felküldték az első élőlényt a világűrbe. 1959-től kezdődött meg a Vosztok (vagyis kelet) nevet viselő program, mely az Egyesült Államoknál előbb akart embert juttatni az űrbe.
Koroljov a megfelelő űrhajós keresésekor nagyon részletes paramétereket adott meg (magasságra, testsúlyra, életkorra vonatkozóan, a leendő űrhajós férfi kellett legyen, repülési tapasztalattal, stb. ), és végül 20 jelentkező közül a Vosztok– 1 expedíciójára a 27 esztendős Jurij Alekszejevics Gagarint választotta ki. Gagarin egy Moszkvától nyugatra fekvő faluból származott, öntőmunkásnak tanult, majd Szaratovban főiskolára, Orenburgban repülőiskolába járt, ahol 1958-ban szerzett engedélyt MiG– 15 típusú harci repülőgép vezetésére. A későbbi űrhajós teljesítménye mellett 157 centiméteres testmagassága miatt lett az első számú jelölt, 1960 után komoly kiképzésben vett részt, ahol a tudósok elsősorban – elméleti tudásuk alapján – az űrhöz hasonló fizikai körülmények között vizsgálták Gagarint és társát, German Tityovot.
A nagy nap 1961. április 12-én jött el, mikor Gagarin és a Vosztok– 1 űrhajó, bajkonuri idő szerint 6. 07-kor elstartolt, hogy 108 perc alatt megtegye világtörténelmi jelentőségű útját, mely során 89 perc alatt kerülte meg a Földet. A sikeres kísérlet után Gagarin a Szovjetunió legnépszerűbb embere lett, földet érése után Nyikita Hruscsov pártfőtitkár üdvözölte, 1962-ben a Legfelsőbb Tanács tagjává választották, útja a szocializmus szimbolikus győzelme lett a kapitalisták felett. Gagarin a rászakadó hírnevet nagyon rosszul viselte, házassága megromlott, egy időben alkoholproblémái voltak, de később a csillagvárosi űrhajótervezés, majd az asztronauták kiképzésének egyik vezetője lett. Bár az űrverseny kezdetekor a Szovjetunió sorozatban győzte le az Egyesült Államokat (első műhold, első Föld körüli út, majd később az első csoportos űrutazás és űrséta terén is) hosszú távon az űrprogramba tízszer annyi pénzt invesztáló amerikaiak kerekedtek felül, amit a Kennedy elnök által meghirdetett és 1969-ben végrehajtott holdra szállás mutatott meg egyértelműen.



Jelenlegi ára: 10 900 Ft

Az aukció vége: 2014-06-01 14:18
. Jurij Gagarin földkörüli pályán Esti Hírlap 1961. - Jelenlegi ára: 10 900 Ft